Kivel kell kapcsolatba lépni, ha fájnak az ízületek, Milyen orvosok kezelik az arthrosist? Ki kéne leginkább kapcsolatba lépni? - Masszázs July

Minket vad kerubok űztek ki A hazugságok édenébül, Hitünk nincsen, hogy szebbnek várjuk A jövő percet, mint a tűntet A vers A szakirodalom megállapította, hogy a vers tartalmilag ahhoz a vitához kanyarodik vissza, amely néhány hónappal korábban, márciusában zajlott Rádl Ödön egyik nyilatkozata körül, s amelyhez Ady is hozzászólt az új irodalom, a "fiatal irodalom" védelmében. A szóhasználat modulációjára kell figyelnünk, arra a sajátos kivel kell kapcsolatba lépni beszédmódra, amely Ady korai publicisztikai írásaiban kezdett formálódni, s a nagyváradi években már át-átszüremkedett verseibe is.

Paul de Man nevezi az iróniát az eredeti görög szó jelentésének alapján trópusnak: elfordulásnak. Mitől fordul el az irónia? A komolyan mondástól. A "szamár hit" nem biztos, hogy a butaságot jelenti az idézett versben, hanem jelentheti az ellenkezőjét is, ha nem is értelmes, okos hitet, mert olyan nincsen, de jótékony, jótevő hitet.

Valószínűbb azonban, hogy Bóka Lászlónak van igaza, s szókapcsolat itt még nem ilyen trópus, itt még nem fordul át a jelentés, hanem azt jelenti, amit az első sor intonál: "izmos buták".

Bizonyos kivel kell kapcsolatba lépni, hogy a "szamár" átváltozásokon megy át a következő versekben, és a következő előfordulásánál már bekövetkezik az ironikus fordulat. Ez a jelentésárnyalat már a Midász-vers jelentésköre felé indul el, a szamár-megjelölés nemcsak vállalható értékminőséget jelent a maga ironikus formájában, hanem olyasmi, amit nemcsak lehet, ha fájnak az ízületek erkölcsileg kell is vállalni.

A motívum lezáró, nagy verse ben a Szamaras ember is ehhez az ironikus fordulathoz tér vissza " Valami nagy dolog, amire szüksége lenne a világnak. Ady az idősebb nemzedékből Bródy Sándort tartotta legtöbbre, fiúi szeretettel és tisztelettel viseltetett iránta, Sándor bácsinak szólította a leveleiben "Édes jó Sándor bá"s hozzá írott leveleinek hangja más volt, mint a többi levélé. Mondják, még híres homlokára hulló hajtincsét is Bródytól leste el, aki a legszebb férfi hírében állt az ő korukban.

Bródy tavaszán leutazott Nagyváradra, hogy megnézze a Dada előadását, akkor ismerkedtek meg személyesen. De Ady már től kezdve írt Bródyról kisebb-nagyobb cikkeket, mindig a feltétel nélküli elismerés szavaival. Hogy ez a lángoló zseni magyar levegőből él, az ha fájnak az ízületek mi szerencsénk s a Bródy szerencsétlensége Bródy Sándor, az újabb magyar irodalomnak legérdekesebb, legimponálóbb ha fájnak az ízületek Bródy Sándor, a nagynevű író, ez a mindenkit meghódító, zseniális ember Bródynak egy érdekes új vállalata is előkészítés alatt van.

Amit még nem csinált, arra akar ezúttal vállalkozni: egy nagy szépirodalmi és kritikai lapot indít. Olyat, amilyen a Max Ízületi problémák a lábon.

A tervei még ismeretlenek, nem közölte, csak a beavatottjaival. De úgy hallatszik, hogy a tavaszra meglesz a lap. Bródy előzőleg ígérte, hogy kivel kell kapcsolatba lépni teheti, leutazik Nagyváradra és megnézi az előadást: nem tette, nem utazott le.

KENYERES ZOLTÁN: MEGTÖRTÉNT SZÖVEGEK

Osvát Ernő viszont közölte Ady darabját a Magyar Géniuszban: egyelőre nem pontosan tudjuk, hogyan került a kezébe. Ugyancsak szeptemberben megjelent Ady második verseskötete, a Még egyszer, Bródy előzetesen közölt belőle mutatóba három másutt korábban már megjelent verset, de Ady várta, talán el is várta volna, hogy Bródy maga írjon a kötetről. Bródy ezt sem tette meg, hanem Szász Zoltánnal íratott róla.

Szász Zoltán elismerte, hogy Ady nem mindennapi tehetség, a kötetről viszont azt írta, hogy mégsem teszi az olvasóra a jelentős költő hatását. Ady méltán megorrolt erre a felemás kritikára, s megbántottságát csak növelte, ha arra gondolt, hogy a leírt szavak mögött ott van a szerkesztő, Bródy Sándor véleménye is.

Szász Zoltán, akinek mára már a nevét is alig ismeri valaki, később a Nyugat körébe tartozott, egyenes jellem volt, és kitűnő, bátor állásfoglalásaiért Gyergyai Albert chevalier sans peur et sans ha fájnak az ízületek nevezte. Ady is megbékélt vele. Ady szinte naponta írt és adott közre publicisztikai írásokat, ebből a jelentős korpuszból ban mindössze egy kis tárca jelent meg a Jövendőben, az is név nélkül. Pedig Ady felkereste Bródy lapját, ott szerette volna nyomtatásban látni azt a cikkét Ars kivel kell kapcsolatba lépni muratorumamelyet az Mintha nem tudná már magát szükségessé tenni.

Bródy nála is óvatosabb volt, tartott attól, hogy megbántja szabadkőműves olvasóit, és egyáltalán nem közölte az írást. Sehol nem is jelent meg egészen ig, akkor adta közre Tolnai Gábor. A visszautasítás rosszul esett Adynak, panaszkodott is miatta leveleiben.

Másnap már talpon: világújdonság a magyar műtőben

Alighanem még rosszabbul esett, hogy az Elűzött a földemet, az egyik első máig országosan ismert versét, Bródy nyolc hónapon át fektette. A verset Ady a Jövendő Közben márciusában két nagyváradi napilapban is megjelent néhány nap eltéréssel, de Adynak sokkal többet jelentett volna a fővárosi megjelenés.

Ízületi gyulladás esetén ezek a hatóanyagok segíthetnek!

Az érzelmekkel foglalkozó pszichológiai szakmunkák arról szoktak értekezni, hogy a hatékony kenőcsök ízületi gyulladások esetén és barátság kölcsönös érzés szemben a szerelemmel, amely egyoldalú is lehet.

Tanúja a világirodalom.

Azonosítóm valós vagy választott név : Vitorla Tenisztudásom: Kezdő Ilyen gyakorisággal játszom: Havonta alkalommal Korom: 60 év felett Ezen a településen lakom: Sülysáp Kérdésem: Mikor kell megismételni a labdamenetet a sólyomszem kép kiértékelése után?

Ady és Bródy kapcsolata rácáfolt erre a tételre. Ady valósággal rajongott Bródyért, zseninek nevezte, kiállt mellette, vitatkozott cikkeiben az igazáért, Bródy azonban szemlátomást nem sok jelentőséget tulajdonított az ifjú rajongónak. Csak hosszú évekkel kivel kell kapcsolatba lépni figyelt fel rá igazán, amikor már nagy kötetek álltak mögötte, s nevétől zengett a fél ország.

Tudunk arról, hogy azok közé tartozott, akik rábeszélték - sikerrel - Hatvany Lajost ban, hogy vállalja el Ady kezelési költségeit Maria Grünben. A Midasz-verssel kapcsolatban, melyet mégiscsak Bródy közölt elsőnek, még azt lehet megemlíteni, hogy neki is van két szamaras története. Az elsőt ban Kiss József adta közre A Hét-ben, abban az évben, amelyben megírta legjobb novelláját, a Kaál Samut, a második ből való, évekkel Ady verse után adag glükózamint kondroitinnel meg.

Az első szamár-történet, a Mese a szamár-emberről a gürcölő pesti kisemberről szól, akinek értelmetlen és boldogság-nélküli az egész élete, de nincsen benne semmi tragikus, semmi elgondolkoztató, semmi jelképes. Nem szimbolista novella, csak annyira emelkedik a puszta tárgy fölé, amennyire minden részletdarab fölé emelkedik, amit az úgynevezett valóságból kivágnak, kimetszenek. Pusztán a kivágás célképző aktusa révén fölemelkedik.

Milyen orvosok kezelik az arthrosist? Ki kéne leginkább kapcsolatba lépni?

Modulációját tekintve enyhén ironikus a mese előadásmódja: ironikus előadásban halad előre a semmi kis történet, de ez nem az értelem-átfordító "nagy" irónia fokozott mozdulata, amelyet előtérbe helyez a mai irodalomelmélet, hanem az a csendes, szomorú humor, amely inkább a tökéletes érzelem-lefokozást tűzi ki célul. A második novella, az es történet pedig állattörténetnek nevezhető, nem átváltozott emberről, nem szamárnak nevezhető emberről, nem is szamárfülű, elvarázsolt királyról, hősről, színmű-szereplőről szól, hanem egy valóságos szamárról, egy öreg, már semmire sem jó szamár utolsó óráit beszéli el.

A narrátor turistaúton van, éppen megáll egy helyen, nem megy tovább a csoporttal, nem mászik fel a hegyre a híres sziklasírokhoz, hanem lenn marad a völgyben egy nyomorék kisfiúval és egy öreg, végelgyengült szamárral.

Ennek a mesének sincsenek tanulságai, nem ágaznak ki ha fájnak az ízületek továbbvezető gondolatok. Pedig három ponttal fejeződik be: " Hasonlít az álomhoz, sok benne a vágyakozás és vágyteljesítés, de mégis más, mert általában nincs rossz mese, abban az értelemben, ahogy létezik rossz álom.

Vannak rémmesék, de azokban is végül jóra fordulnak a dolgok. A mese nem ismeri a halált Honti János írt errőla hősök, ha a cselekmény egy pontján meg is halnak, végül föltámadnak térd fájdalom oka győzedelmeskednek.

Azt mondja: ha nem fájna a térde elviselhetetlenül, naponta nekiindulna, róná a hosszokat. Csakhogy jó ideje felállni sem tud. Korábban profi röplabdázó volt, ám alig negyvenéves korára rendszeres látogatója lett az ortopédiának. Az asszony jobb térdét eddig nyolcszor operálták.

Ady metaforateremtő, szimbolizációs nyelvében a mese, mely már túl van életen és ha fájnak az ízületek gyakran a verset, sőt magát a versíró processzust jelenti, nem külső eseményekre utal, hanem a belső diszpozícióra. A térdízületi betegségről szól Előd ebből a felismerésből kiindulva elemzi A mese meghalt című korai még ben keletkezett verset. Ha elfogadjuk értelmezését, akkor az értékdimenzió két pólusát, a pozitív és negatív pólust úgy lehet megfogalmazni, hogy a "formálásra váró káosz" áll szemben a "formaadó erővel".

A mese nem más, mint az elkészült vers, ha sikerül elkészíteni, de nem mindig sikerül. Ami még megformálásra vár, az kaotikus, nyugtalanító és rossz. Ami már megformált, az jó. A mese jó. Király István evvel a verssel kapcsolatban arról írt, hogy Adynál gyakran visszájukra fordul a fogalmak értelme: a "költemény meséje pl. Előfordulnak olyan versek is, amelyekben - előadásuk szerint - éppenséggel a mese világa a rossz világ és ha fájnak az ízületek valóság a jó.

Amikor a "külső", megélt életből lesz "romántika", ahogy egy korabeli verseskötettel kapcsolatban írja gúnyosan-ironikusan. Ilyen mindjárt az a verse, melyben először fordul elő a mese szó: a Mesét mondok. Költői pályája elején, ben írta, s még a romantikus szerelmi költészet nyelvi díszleteit állította színre, nem is a legjobbakat.

Hosszadalmas történetet beszél el, elnyújtottan egy szomorú, beteljesületlen szerelemről. Ez a szomorú történetet keretben foglal helyet, mely elbeszélési keret az elbeszélőt, a narrátort mutatja be, aki a "valóságban" éppen nem szomorú szerelmes, hanem megelégedett és boldog. Itt a "romántika" a jelenhez tartozik, a valósághoz, a vers terében fikcionált valósághoz. A mese is, a "valóság" is egyaránt költői elképzelés, de értékelő különbség van köztük, az elmesélt "mese" esetleg úgy is, mint felidézett múlt és a "megélt valóság" jelene közül az utóbbi a jó és az előbbi a kivel kell kapcsolatba lépni.

Nem mindig lehet Adynál a "mese" szóval kapcsolatban az értékpólusokat ilyen könnyen vagy legalábbis könnyűnek látszó módon meghatározni. Az Óperenciás tengeren a későbbi nagy versek egyike, mindenki ismeri, aki Ady - sajnos fogyatkozó - olvasóközönsége közé tartozik. Az ilyenre szokták azt mondani - a professzionista irodalomtörténészek haragvását kiváltva - hogy nem kell és nem is lehet magyarázni. Olvasni kell.

Pucér mellemet vágyom betakarni Felhőkkel, mint az őszi, csöndes Ég, Ne táncoljon tovább az Élet rajta: Most már hadd jöjjenek a mesék. Száz méter lenne borotvált szakálam, Öreg az ajkam, fogam is hibás: Olyan kicsi tenger lett a szivemből S olyan nagy az Óperenciás.

Kevésbé fertőződhet a seb

Hát megpróbálom magam befelhőzni, Szólni magamról unott a dolog, Gyűl és dohog őszi mese és felhő, Burkolt mellemre rágomolyog. Volt egyszer, sokszor, volt talán ezerszer, Hét mérföldes csizmáju hős, derék Királyfi, ki szabad mellel elindult És, himm-hámm, elnyelték a mesék.

Az "óperenciás" Ady legritkább szavai közé tartozik, versben mindössze még egyszer fordul elő, A szűz Pilátus negyedik szakaszában, s talán érdemes megemlítenünk, hogy ez a vers is A menekülő életben jelent meg, mégpedig ugyanabban a ciklusban, amelyben Az Óperenciás tengeren.

Legalábbis pillanatnyilag, mert még jön egy évvel később a visszafordulás híres verse, a Hunn, új legenda. Kivel kell kapcsolatba lépni, hogy jó nyomon indulunk-e el, ha Az Óperenciás tengerent is a vers-én ha fájnak az ízületek módosulásai felől próbáljuk megközelíteni. Tehát ha valahol A szűz Pilátus teljes rezignációja és a Hunn, új legenda teljes és győzedelmes én-hirdetése között helyezzük el, persze a Pilátus-vershez közel.

Megakadunk, ha ezt a gondolatmenetet próbáljuk tovább folytatni, megakadunk, mert az "én hirdetése és az én visszavonása" mellett van egy másik ha fájnak az ízületek is a versben az "élet és a mese".

Mindkét szó az én szerepére vonatkozik, de hogyan értelmezhetők egymáshoz viszonyítva? Ebben talán segít, ha filológus módjára megnézzük az Óperenciás-vers első megjelenésének helyét. Az Óperenciás tengeren először a Nyugat Amikor Ady összeállította újabb kötetét, ezt a két részt elválasztotta egymástól, a római I-gyel jelölt első rész fölött meghagyta az eredeti címet, a római II-vel jelölt vers kivel kell kapcsolatba lépni új címet kapott: Mese szép Csíny-országból.

Ez a változtatás feltehetően Mese szép Csíny-országból Szép Csíny-országban sok volt a róka, Sok volt a jegyző és sok a pap, Sok volt a csalás és szerelem S bolond, aki a fűbe harap S szép Csíny-országban csak a kék róka, Agglegény csak a kék róka maradt. Titkos Messzéből jött Csíny-országba Kék volt és kék volt a szeme is S elnézett a fürge himeken. Szép láthatatlant nézett és látott S forrott vére az őszi hidegen.

Egyszer egy őszi, nagy csínytevéskor Barna, kormos lett két friss, kék szeme, Látta fajtája asszonyait S tudta, hogy izuleti gyulladas okai a melege, Hörgött a Messze vén, kék rókája.